2018. január 19., péntek

Fenyegető falfirkák a nyugat-bácskai Cservenkán

(Fotó: Dnevnik)


Ismeretlen tettesek egy albánok lakta házra nagy piros betűkkel azt írták, hogy „Smrt za Albance; Krv za krv – Oliver, januar 2018”, azaz „Halál az albánokra; Vért vérért – Oliver, 2018. januárja”.

2018. január 18., csütörtök

BOŽO KOPRIVICA



Tisztességesen és bátran

Utolsó fellépését a NIN bírálóbizottságának elnöki minőségében Božo Koprivica arra használta ki, hogy bátran és tisztességesen ellenállásra szólítson fel a jelenlegi és az ilyen hatalom ellen. Mondván, hogy a NIN zsűrije előtt semminek sem volt az elnöke. Ez az ember, aki a művével elkötelezte a szerb és a jugoszláv kultúrát, megjegyezte, hogy Aleksandar Vučić elnök soha semmit nem csinált, és hogy ez a „minden órában kereplő” „egyedül a papagájai között érzi jól magát”, mint amilyen a Mali, és a Vulin, valamint hogy „Belgrádnak kötelessége ezt az imposztort ellenállással eltávolítani”. A belgrádi választások kiírásának napján kimondva, ez a felhívás még nagyobb súlyt kapott. És lehet, hogy a közvélemény nagyobb figyelmét váltotta ki, mint a NIN elismerésének új nyertese.
Koprivica élessége, hangossága és kompromisszumnélkülisége azonban nem ismeretlenek a művelődési élet beavatottabb részéhez tartozók között. Itt van, például, hogyan nézett ez ki a Danas napilapnak adott nyilatkozatban a Hét benyomása megszüntetése alkalmából. „Aleksandar Vučić karrierje tegnapig-tegnapelőttig a gyűlöletre, a háborúra, a más népek elleni uszításra, a határok átszabdalására, a háborús bűnös Mladić, Karadžić és hasonlók védésére korlátozódott. És milyen képesítése van a miniszterelnöki tisztségre? Angéla Merkel, Putin és bárki előtt hízeleg, Szerbiában pedig vicsorog, ezt azonban én úgy fogom fel, mint az első és a második hadvezér segédjéhez közelinek a csaholását. De ez a fiú engem többé valóban nem érdekel, esetleg az ő lírai részletei a saját családjáról. És az önmagához harmadik személyben való fordulás – ez az első és a legjobb jele a diktatúrának” – mondta akkor Božo Koprivica.
[…]
1950 télen, decemberében született, Nikšićben. Világirodalmat diplomázott Vojislav Đurić professzornál. Ismeri, kedveli és védelmezi Danilo Kiš és Mirko Kovač műveit, többek között. A mindenfajta ellenállásra szóló felhívást nem ritkán intézi hozzánk Kišnek azzal a mondásával – „ne hagyjátok magatokat a kutya fajzatoktól!”, vagy „halál a fasizmusra”.

Ivana Matijević
Danas, 2018. január 17. 9.
Fordította B. A.     

2018. január 17., szerda

Bunford szerint „sokan divatból mennek el” a Délvidékről

 

Bunford Tivadar, a VMSZ szabadkai Városi Szervezetének elnöke a szabadkai városvezetés első számú feladatának a munkahelyteremtést nevezte. „A cél az, hogy a fiatalok itthon maradjanak” – nyilatkozta a vajdasági RTV Napjaink című műsorában.

„Tudjuk azt, hogy immár több mint 5000-en dolgoznak a kisbajmoki ipari zónában, de számos hazai befektető is gyárakat, üzemeket épített a város területén. Nagy a munkavállalók iránti kereslet a városban.
Természetesen ezzel még nincs megállítva az elvándorlás, hiszen ez most, azt kell mondjam, talán divattá is vált: ha elment a barátom, elmegyek én is szerencsét próbálni. (…)
A mi feladatunk az, hogy olyan körülményeket teremtsünk a városban, hogy akik vissza szándékoznak jönni, azoknak legyen hova visszajönni” – mondta Bunford.
Elfelejtett azonban említést tenni azokról a – sok esetben – embertelen, megalázó körülményekről és alacsony éhbérekről, amelyek az általa példaként felhozott (és más) gyárakat, üzemeket jellemzi.
Emellett az sem valószínű, hogy a negyvenes éveiket taposó családos emberek, vagy akár a fiatalok csak úgy „divatból” hagyják el otthonukat. Magyarázatként jól hangzik, mélyebb elemzést azonban a VMSZ-től nem várhatunk…

 


Csodálatos ez a mi választási versenyünk. Mindig több választó van a célnál, mint a startnál.
Milan R. Simić

Szerbia: Decemberben várhatók az elkobzott vagyon utáni első kártérítések


Szerbia: Decemberben várhatók az elkobzott vagyon utáni első kártérítések
Fotó: Pixabay
Az idei szerbiai költségvetés kétmilliárd dinárt irányoz elő azoknak a tulajdonosoknak vagy örökösöknek, akiknek a vagyonát a második világháború után vették el, a kifizetés pedig akkor lesz lehetséges, amikor a szerb kormány meghozza a határozatot a kártérítés együtthatójáról, jelentette ki Strahinja Sekulić, a Restitúciós Ügynökség igazgatója.
„Arra számítok, hogy a hónap folyamán a pénzügyminisztérium konkrét határozattal – együtthatóval vagy más megoldással áll elő, melyet a törvény lehetővé tesz” – mondta Sekulić.
Hozzátette, pontosan 916 végzést hoztak meg a kárpótlásra való jogosultságról, azt viszont, hogy ezek közül hány között osztják szét a kétmilliárd dinárt, decemberben derül ki, amikor meghozzák az idei évre vonatkozó végzéseket is. A restitúciós törvény előirányozza, hogy 2018 decemberében kezdődik a kártérítések kifizetése kötvényekben, 12 éves határidőre, kétszázalékos éves kamat mellett, mondta Sekulić.
Az idősebb polgárok esetében a kötvények futamideje öt év, s a rövidebb határidő azokra is érvényes lesz, akik esetében a kártérítésre való jogot és annak összegét a kötvénykibocsátás ötödik évében határozzák meg, s hét évig lesz érvényes, magyarázta Sekulić, s hozzáfűzte, a kötvényekkel egyébként a tőzsdén is lehet kereskedni.
„A törvény értelmében 2018 és 2030 között ki kell fizetni minden kötvényt, függetlenül attól, hogy mikor hozták meg a döntést” – részletezte Sekulić, s emlékeztetett, hogy minderre összesen kétmilliárd eurót irányoztak elő.
A természetbeni visszaszármaztatás 90 százalékban befejeződött, pontosabban több mint 6000 objektumot és üzleti épületet, valamint 30 ezer hektár mezőgazdasági földterületet adtak vissza, a maradék 10 százalék esetében pedig, ami mintegy 20 ezer igénylés, meghozzák majd a kárpótlásról szóló végzést.
Az ügynökség az Adóhivatallal együttműködve tavaly felbecsülte azt a vagyont, mely esetében nincs lehetőség a természetbeni visszatérítésre. A kérdésre, hogy milyen esetekben döntenek a kártérítésről, Sekulić azt válaszolta, a törvény ezt pontosan meghatározza, s leggyakrabban olyan esetekről van szó, amikor a kilencvenes években a vagyont törvényes privatizációs vagy lakásfelvásárlási eljárás során eladták.
„Az egyik ilyen eset, amikor az objektum már nincs meg, mert lebontották, vagy amikor beépített telekről van szó, vagy amikor az objektumot törvényes privatizációs eljárás során eladták, illetve az állam, a minisztériumok és egyéb szervezetek munkáját szolgálja. Ezekben az esetekben a visszaszármaztatás helyett a kártérítést alkalmazzák, mert ilyenkor a vagyont nem lehet visszaadni természetben, mert ezek esetében nem beszélhetünk más személyek törvényes tulajdonjogáról” – magyarázta Sekulić.
Az állam pénzügyi lehetőségei korlátozottak, így a tulajdonosoknak vagy az örökösöknek a törvény értelmében legtöbb 500 ezer euró kártérítés fizethető ki.
„Ez egy olyan mechanizmus, melyet annak érdekében foglaltak bele a törvénybe, hogy ne lépjék át a kétmilliárd eurós összeget. Ez rengeteg pénz, ami nem lesz ugyan elég, azonban a gazdagabb országok, mint például Németország, sem tudták teljes egészében megtéríteni a kárt” – húzta alá a Restitúciós Ügynökség igazgatója.
Számításai szerint a vagyon-visszaszármaztatás a tárgyak megoldásának tempójától és az ügynökség kapacitásától függően öt-nyolc év alatt befejeződik, írja a Tanjug.


Megalázóan kevés pénz jut a szerbiai nemzeti kisebbségekre és a miniszter még kérkedik is vele

 

Branko Ružić államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter kijelentette, hogy az idén 21,8 millió dinár jut a nemzeti kisebbségek nyelvén való tájékoztatást szolgáló költségvetési alapba, ami 12-szer több, mint az elmúlt évben.

Ružić elmondta a Beta hírügynökségnek, hogy 15 év után először aktivizálták a nemzeti kisebbségi alapot, amelybe tavaly igen kevés összeg folyt be, 1,8 millió dinár.
„A 2018-as költségvetésben 20 millió dinárral emelkedett  a támogatás, vagyis 12-szeresére” – mondta Ružić, azt azonban, hogy annyi éven keresztül miért állt üresen ez az alap arra már nem adott választ a miniszter.
Szerbia, ahol számítanak a kisebbségekre
A szerbiai kisebbségek végre megkapják a nekik járó tiszteletet, gondolhatnánk elsőre a miniszter lelkes szavai után, azonban érdemes megvizsgálni, hogy pontosan mekkora összegről is van szó.
Összehasonlításként: csak 2016-ban, csak egy igénylési körben, csak Óbecse 58 millió dinárt kapott házvásárlásra és építőanyag beszerzésre szerb és cigány nemzetiségű menekültek számára, akik Horvátország, Bosznia vagy Koszóvó területéről érkeztek a Délvidékre. De ez a község tartományi és köztársasági, sőt saját forrásaiból is csoportosított át pénzeket a menekültek istápolására. Természetesen ebből a forrásból teljes egészében kizárhatták a őshonos magyarságot.
Vagyis a magyar többségű Óbecse községben élő, valamivel több mint ezer menekült is sokszorosát kapja annak a pénznek, amelyet a nemzeti kisebbségek remélhetnek az anyanyelvi tájékoztatás fejlesztésére 2018-ban.
Az összegeket összevetve a forrás eleve könyöradománynak hathat
, főleg ha hozzátesszük, hogy az új szerbiai médiatörvénynek köszönhetően tucatjával szűntek meg a kisebbségi nyelven is tájékoztató médiaházak. Elég ha csak a temerini rádióra vagy a szabadkai rádióra gondolunk.
Vajdaság nem fejős tehén, de a délvidéki magyarok igen? 
A miniszterelnök beszédében azért kibújt a szög a zsákból és kifejtette pontosan hogyan is tekint a szerbiai nemzeti kisebbségekre: “Szerbia számára fontos erőforrást jelentenek a kisebbségek, akik a legjobb kapcsolatok a régióban lévő partnerek irányában.” Értsd: kirakati díszként is jók vagyunk, ha mutogatni kell bennünket és a jó dolgunkat. 
„A nemzeti kisebbségek helyzetének javítása és a kisebbségek jogainak megvalósítása fontos számunkra a 23. tárgyalási fejezet miatt is.” – mondta Ružić,majd gyorsan hozzátette, hogy legalább ilyen fontos az ország sokszínűsége is.
Az már a korábbi években is kiderült, hogy a Magyar Nemzeti Tanács működésére és fenntartására érkező anyaországi pénzek után Szerbiának befizetett forgalmi adó magasabb összeget tesz ki, mint amennyit a belgrádi kormány az MNT működésére biztosít. Magyarán Szerbiának anyagi, politikai és diplomáciai haszna van abból, hogy nemzeti kisebbségek élnek az országában.