Emberi és nemzeti
kisebbségjogi napló (301.)
Akik megszerezték az összes privilégiumot, nem ismerik fel mások szenvedését.
[Oni koji su prigrabili sve privilegije, ne prepoznaju tuđe patnje.]
Svetlana Ceca Boljković, színésznő, a ProGlas aláírója Március 18. - április 22. Legitim parlamenti képviselet nélkül Kovács Elvira (Fotó: Délhír)
Kovács Elvirát, a VMSZ (Vajdasági Magyar Szolgapárt) képviselőjét (a fotón) – ami nem azonos a vajdasági magyar közösség képviseletével – harmadszor választották meg a szerb parlament alelnökének.
Kovács alig tudta kivárni a szavazás végét, ami abból látszott a TV-közvetítésben, ahogyan sietett elfoglalni az alelnöki széket Ana Brnabić, haladópárti (volt kormányfő, most) házelnök asztalánál.
– Kovács Elvira 2007 óta köztársasági képviselőnk, ez a nyolcadik mandátuma (!! – B.A.). A VMSZ frakciója a javaslatomra őt jelölte erre a tisztségre, Bájity Boriszt pedig Elvira helyett megválasztottuk frakcióvezető-helyettesnek, szintén az én javaslatomra – írta Pásztor Bálint, a párt új elnöke és jó munkát kívánt képviselőtársainak
[1]. Azzal, hogy a VMSZ elnöki székét az apja után öröklő junior Pásztor ismét Kovácsot javasolta parlamenti alelnöknek, valójában támogatta a Szerb Haladó Párt (SNS) választási lopását. Ismételten bizonyította, hogy nem a változásokat követelő demokratikus erők oldalán, hanem Aleksadar Vučić bukásra ítélt autokrata politikája mellett kötelezte el magát.
Kovács Elvira az elmúlt 17 év alatt mindenben és következetesen a néhai Pásztor István pártelnök utasításai alapján járt el. Nem a vajdasági magyarok, hanem a Szerb Haladó Párt (SNS) és a vele koalícióban lévő VMSZ érdekeit képviselte, annak szószólója volt – Szerbiában és külföldön egyaránt.
Valamiért azonban már nem annyira élvezi a junior Pásztor bizalmát, mivel a zentai tisztújító közülésen kibukott a párt alelnöki, majd a frakcióvezető-helyettesi tisztségből is.
A magyar közösségnek Kovács (látszat)tevékenységből éppen semmi haszna nem származott. A szerb parlament „legdrágább” képviselőjeként
[2] viszont „megtollasodott”.
A vajdasági magyarok számára teljesen ismeretlen Bájity Borisz lett most a VMSZ parlamenti frakcióvezető-helyettese. Ugyan mivel érdemelte ki?
A közéletben teljesen anonim Bájity 2017 októberétől Vajdaság AT Képviselőház főtitkárhelyetteseként az elhunyt Pásztor István közeli munkatársa volt
[3]. Előbb az egypárti (Véemeszes) Magyar Nemzeti Tanács tagja, majd ugyancsak a VMSZ listáján köztársasági parlamenti képviselő és frakcióvezető-helyettes lett – akinek a fő feladata, hogy a junior Pásztor utasításait (is) vakon kövesse.
Juhász Bálint és Pásztor Bálint
(Fotó: Pásztor Bálint Facebook-oldala)
Az április 22-ei „megbeszélések eredményeként” Juhász Bálint lesz a vajdasági parlament új elnöke – közölte Facebook-bejegyzésében Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke. Hogy kivel folytak ezek a „megbeszélések” nem említette, de feltehetően a Szerb Haladó Párt tisztségviselőivel. Ezzel csak megerősítette, amit a kuloárokban már egy ideje terjesztenek. A párt napilapja, a Magyar Szó ezt címoldali hírként közölte
[4].
– A VMSZ Intéző Bizottságának elnöke, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője, kedves barátom édesapámat követi ezen a poszton, aki három mandátumon át töltötte be ezt a tisztséget. Gratulálok és sok sikert kívánok neki! – áll a bejegyzésben
[5].
A VMSZ pénztárnokaként elhíresült Juhász Bálint úgyszintén Pásztor István sokéves szófogadó kádere. Nem kétséges, hogy a haladók és VMSZ (háttér) alkujának köszönve megválasztják a Tartományi Képviselőház kirakat elnökének.
A haladónak lesz kit mutogatniuk a külföldieknek: egy nemzeti kisebbségi párt képviselője a parlament elnöke. Annak a pártnak, amelyik mindössze (alig) 9 mandátumot szerezett a 120 tagú képviselőházban. Tegyük hozzá: a nem tisztességes és ellopott választásokon (amelyiken a VMSZ-nek nem volt kihívója), egyéni megmérettetés és semmilyen törvényhozási tapasztalat nélkül!
Pásztor Bálint csak báb lesz a képviselőház élén, akinek a haladók minden javaslatát el kell fogadtatnia a T. Házban, még ha ellenkezik is a magyar közösségérdekeivel – mint ahogy a néhai Pásztor István is tette. A hatalom és a privilégiumok ellenében! Ehhez csupán vastag bőr és jó gyomor kell!
Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak szófogadó pártkádernek lenni és akkor minden tisztség és privilégium elérhető. Úgy kerültek magas pozícióba és szereztek előjogokat, hogy soha egyéni többpárti választási megmérettetésben nem vettek részt és a közösség jogaiért sem küzdöttek.
Az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) jelentése is megerősítette: „Szerbiában 2023. december 17-én választási csalás történt”
[6]. Kovács, Bájity és Juhász is nem legális és nem tisztességes választások útján kerültek pozícióba, ezért nem számítanak a magyar közösség legitim képviselőinek! Ahogy Pásztor Bálint sem!
Április 11. „Szerbiában hanyatlik leginkább a demokrácia”! 
Alexandra Karppi (Fotó: SZER)
A Freedom House Nemzetek átalakulóban 2023 című jelentése
[7] szerint, amely 29 európai és ázsiai országra terjed ki, Szerbia szenvedte a legnagyobb visszaesést a mért eredményekben.
A Freedom House szerint Szerbia történelmi hanyatlást élt át Aleksandar Vučić elnök 2023-as hatalommegszilárdítási erőfeszítései miatt.
– A két egymást követő májusi tömeggyilkosság tiltakozásokat váltott ki, amelyek egész nyáron át tartottak, erre pedig a szerb kormány a decemberi meghamisított, előrehozott választásokkal válaszolt – áll a Freedom House jelentésében, közölte az Amerika Hangja
[8].
A Freedom House jelentésének összegzésében Szerbia a nemzeti demokratikus kormányzás értékelésekor (az 1-től 7 pontal értékelő skálán) 3,25, a választási folyamatra 4,25, a civil szervezetek tevékenységére 5,25, a média függetlenségére 3,00, a helyi önkormányzatokra 4,00, az igazságszolgáltatás függetlensége 3,50, a korrupcióra pedig 3,25 pontot kapott, ami a összegzéskor (26,5 : 7 =) 3,79 pontot (azaz 46,43 százalékot) eredményezett[9]. Így az
„átmeneti vagy hibrid rezsimek” közé sorolják.
– Ez az idei legnagyobb visszaesés az egész, általunk vizsgált régióban, amely 29 országot foglal magába, Közép-Európától egészen Közép-Ázsiáig. Tekintettel arra, hogy ez az év történelmileg mennyire fontos volt a jelentésünkben, nagyon szembetűnő, hogy Szerbia ilyen elképesztően nagyot esett vissza – mondta Alexandra Karppi, a Freedom House balkáni szakértője
[10].
Szerbiának nincsen kormánya, a tartományi képviselőháznak elnöke, se új vajdasági kormány (2023. december 17-e óta!!), a június 2-ára bejelentett belgrádi és 88 helyhatósági választás körül is – ahol akkor erre nem került sor – nagy a bizonytalanság. Az országban a politikai válság egyre mélyül!
BOZÓKI Antal
